Épp a múltkor elmélkedtem azon, hogy nekem régen lényegében semmi gondom sem volt a tamponnal, már úgy általában véve. Hosszú évekig a menzesz első pár napjában simán csusszant be meg ki minden gond nélkül. Aztán úgy a harmadik nap tájékától az apadóban lévő vérzésemnél meg már nem annyira. Akkor már sokszor konkrétan neki kellett veselkednem, hogy erővel ki tudjam húzni. Egy műanyag dugó merészségével rögzült ilyenkor mindig a szemtelenje!

Na, egy pillanat! Hogy is van ez?!

Lilivel hastáncon tárgyaltuk ki, hogy beragadás ellen az a jó, ha átgondolod mi is kell neked: „Normál” vagy „szuper”? Szóval, ha egy cunami vérfolyam kapott el, -és mondjuk az első pár napon a mensi általában pont ilyen szokott lenni - akkor legyen nálad szuper nedvszívó, minél hatalmasabb méretű tampon, az apadó napokra pedig ott a kisebb „normáltampon”. Vagy ha már csak pecsételsz, akkor a „mini”. Igen, a minit be lehet vetni 35 évesen is, semmi köze a tinikhez. Némelyik doboz dizájnja ugyan ezt üzeni, de csak nyugodtan! (Hozzáteszem, nekem sajnos a gyenge napokon mind a normál mind a mini ugyanúgy breagad mintha csak szuper lenne, így speciel nekem ezek a ragadvány nevek nem jelentenek túl sokat.)

Ja, és még néhány dolgot mind egyszerre bírjál fejben tartani: 1. hogy éppen milyen a virágzás lefolyása; 2. Hogy mi várható még; 3. és hogy melyik típusú tamponból mennyit vigyél magaddal lehetőleg egy külön tokban, merthát az elég kellemetlen tud lenni, ha véletlenül a tampont rántod ki a táskádból a tollad/rúzsod helyett. Bár társaságban mindenki jót somolyogna mindkettőn.

Lilikém, mikor a sport és a tampon kapcsolata szóba került, egész részletesen ecsetelni kezdte, hogy ő hogyan tapasztalja meg az tamponozva úszás „kellemességeit”. Izzadni pl. utál, így a heti kötelező rendszeres mozgást inkább hobbi úszóként tudja le. Ez viszont azzal jár, hogy az úszóedzések gyakran esnek a pirosbetűs napokra.

(-Brr, én ebbe bele sem tudok gondolni. -Piri)

„Mikor átöltözöm az még Oké, mert ugye bennem van a cucc. Csobbanok, leúszom a távomat. Érezni nem érzek semmit, néha talán egy kis „melegzuhanyt” odabent, amikor megindul egy-egy adag vér lefelé. Mivel a tampon nem egy túl kemény vízválasztó, nem tudom, hogy ebből mi jön ki alul, de inkább nem is akarok belegondolni! Ha a tampon tényleg „szuper”, akkor elvileg semmi. Aztán mikor megvagyok a távval, megyek tusolni, és khm… elképzelem, hogy az a sok minden, ami eddig a medencében a vízből mind felszívódott a tamponba (klór, víz, és „egyebek”) most megspékelődik még egy kis tusfürdő-sampon kombóval is, és hogy ez az egész folyamatosan érintkezik belül a hüvelyemmel… Áááhhh ne, nem akarom elképzelni! Jah, és még emellett mit érzek?! Hogy vizes és hideg a cucc. Én hiába lettem a forró zuhanytól kívül friss, ő odabent gusztustalanul megszívta magát, és már nagyon kikívánkozik. De le kell zuhanyozzak, és ki kell szednem magamból mert érzem, hogy az arcom önkéntelenül is fintorba rándul, ahogy a puncimra gondolok. Nem, a tusolóban nem tudom kiszedni, mert nincs mibe beletekerni, nincs nálam zsepi, a kukáig pedig nem fogok a zuhanyzó közönsége előtt „Véres kardot hoztam”-ot játszani… Félig megtörölközve, de még átöltözés előtt libabőrösen fénysebességgel irány a WC! Törölközőbe csavarva, még mindig fintorogva, a körülményekhez képest fürgén totyogok kifelé és már alig várom, hogy túl legyek a műveleten! Benn a WC-fedezékben, már ott az átázott pamutszál a markomban, és meghúzom. Nem jön! Még egyszer! Erősebben! Nah, mostaztán nem szabadulsz! Harmadjára egy nagy erős húzás, egy önkéntelen felszisszenés, és kinn is van a fatörzs-méretűre nőtt tampon! Áú, ez fájt!

"Mindeközben már veszem is elő a következőt, hogy magamba tuszkoljam, noha érzem, hogy szegény punust, főleg a hüvelyemet igencsak megviselte a többórás egybeolvadás a fatörzs-tamponnal. Fáj, szúr, ég, és kicsit talán még viszket is. Áh, nembaj, kicsit mozgok sétálok erre arra, pikkpakk beolajozódik az.... vagy nem.  Arra persze nincs garancia, hogy ez a kisebb cseretampon mennyire fog megduzzadni odabent, de azért tisztelettel megkérem az égieket, és a hormonokat, hogy a mensi csak most ne kezdjen rá a kelleténél jobban, mert cserének direkt minit hoztam...”

Szóval ilyen a Lili - féle tamponozós úszkálás. Köszönöm, inkább nem kérem. Szuper-különlegesnek ma már nem mondható tippem az úszáshoz, de akármilyen természetes vagy mesterséges tavi merüléshez, csakis az ázhatatlan orvosi szilikon intimkehely, furább régebbi nevén intimtölcsér vagy a lehető legpontosabb nevén menstruációs kehely. Amellett, hogy ő nem szív fel semmit, nem túlzás azt állítani, hogy maga a menstruáció Szent Grálja! Ezt valahol olvastam, és nagyon tetszett a hasonlat. Elképzelem, ahogy erre most sokan felhúzzák a szemöldöküket, de azt is, hogy minden kelyhező csajszi aki ezt olvassa, magában bőszen bólogat. Merthogy tényleg így van! Persze ezt csak azok értik igazán, akik már átestek az igazi kehely-keresztségen! ;)